Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom
Mostanában olvastam az újságban sok mindent, ami nagyon érdekes. Például, most az orvosok is elismerik, hogy a vallásos hitű emberek néha jobban gyógyulnak, vagy legalábbis nagyobb erővel bírnak és elfogadják az egészségi állapotukat. Optimistábbak, vidámabbak, mert bíznak Istenben. Még ez is. Még ha nem is látják Istent, mint mi, és nem látják, hogy Isten segíti őket, de akkor is hisznek Istenben. És ez a hit segít nekik a betegségükben, és az orvosok most tudnak erről. És katasztrófák idején is, ha az emberek hisznek Istenben, jobban érzik magukat. […]És azt hiszem egész Amerika együtt érez az áldozatokkal. És ilyenkor érzik az egymáshoz való közelséget, az egész nemzetet. Tehát ez is jó. De azt hiszem, mindezen katasztrófa ellenére, Amerika egyre jobb. Szóval, láttam az újságokban, például egy tévéműsorban: Most csökkentik az erőszakot, még a zenei műsorokban is, és a rádióműsorokban, vagy a zenei kazettákon, mindenféle erőszakos zenét csökkenteni akarnak, mindenféle zenét, ami dicsőíti a bandákat vagy a drogokat vagy a szexuális hajlamot, valami ilyesmit. És nagyon boldog voltam. Biztos vagyok benne, hogy sok más dolog is van, amit Amerika elkezd helyesen csinálni vagy régóta próbál helyesen tenni, de valamiféle erő kell e mögé, hogy ezt előmozdítsa. Szóval igyekszünk egy kis erőt adni más spirituális csoportokkal együtt, hogy jobb lakóhellyé tegyük a világot.De ez nem jelenti azt, hogy nincsenek többé katasztrófáink. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének betegségeink, mivel az emberiség többsége még ragaszkodik a szokásaihoz. Még akkor is, ha tudják, sokan közülük tudják, hogy ez nem jó nekik. Ezért szükségük van néhány ilyen sokkra, valószínű azért, hogy kizökkentsék őket az álmukból. De nekem ez nem tetszik. Nem szeretem, mert ez túl fájdalmas az embereknek. Ezért megpróbáljuk minimalizálni a fájdalmukat a törődésünkkel, az anyagi kényelmünkkel és a lelki támogatásunkkal. Különben miért vagyunk itt? Miért vagyunk ezen a világon? Ha mindig Istent hibáztatjuk mindenért, és azt mondjuk: „Ó, ez az ő karmájuk. Ez az ő karmájuk. Ez az ő rossz büntetésük.” Akkor miért vagyunk itt? Ahogy a gyerekeitek is, ha valamit rosszul csináltak, és megsérültek, persze tudjátok, hogy ez a gyerekek rossz cselekedeteinek a következménye. De mégis segítesz neki, amikor megsérül. Ugye? Amikor megsérül, amikor beteg, még ha a saját ostobasága, a saját cselekedete miatt is, akkor is segítünk neki. És ugyanúgy szeretjük őt. Tehát, hasonlóan, ez is jó nekünk, hogy gyakoroljuk a szerető kedvességet és az együttérzést. Minden, amit teszünk, az egészért van, nem önmagunkért. És a világ egyre jobb lesz. […]Photo Caption: Szerény, szép, előnyös!
