Részlet a „Megdöbbentő hírekből” Ủa thầy?!? (Mi, tanár úr?!?) Az emberek sz*rnak a fejükre, sz*rnak a fejükre, sz*rnak a buddhizmus fejére, sz*rnak a szerzetesek és apácák fejére, és sz*rnak a buddhizmus gyakorlására és tanulmányozására.
Mindig lesz valami bármilyen szerzetesnek vagy papnak, hogy életben maradjanak. Csak nem lenne szabad rendkívüli dolgokat vagy nagyobb gazdagságot vagy luxust kérni. Akkor mindig túl életben maradtok. Nem kell emiatt aggódnotok. Hány szerzetes és apáca él a dzsungelben, a nagy hegyekben? És éjjel-nappal gyakorolnak. Még jól vannak! És nem csak ez, hanem az is, hogy a rossz szerzeteseket, papokat és más normális embereket is talán megszállták a démonok, így ők már nem ismerhették meg az igazit. Ezért mindig provokálnak valaki mást, hogy harcoljanak. Ők szeretik ezt. A démonok hatása miatt van bennük ez az agresszió, vagy a saját jellemük ilyen. Mások pedig talán csendesebbek, de nem szeretik a híres, szent szerzeteseket vagy Mestereket, mert Miattuk kicsinek érzik magukat.Nem mintha a Mesterek mennének és harcolnának velük, vagy tennének velük bármit is; még nem is ismerik őket. De ők csak távolról vagy távollétükben rágalmazzák Őket a hátuk mögött, vagy bármit, és csak rossz dolgokat terjesztenek Róluk. Mert kicsinek érzik magukat; kisebbrendűnek érzik magukat; aggódnak, hogy ezek a szent Mesterek vagy jó szerzetesek világossá, nyilvánvalóvá teszik, hogy ők maguk rosszak. Ezért aggódnak ezek miatt a Szent Szerzetesek miatt. És ezért gyűlölik Őket, és mindenféle dolgot tesznek azért, hogy megsemmisítsék Őket, vagy tönkretegyék Őket, és összeza- varják a hívőket, akik a megvilágo- sodás és a megszabadulás érdekében meg akarják találni az igazi Mestert. Erről van szó.Tehát híresnek, szentnek lenni, egyáltalán nem garantálja, hogy jobban jársz, mint egy hamis mester vagy rossz szerzetesek és apácák vagy bármi más. Csak az van, ha bármit megtehetsz, hogy segíts másoknak felemelni magukat, és Isten Kegyelméből megszabadulni, és Hazamenni az igazi Királyságba, az igazi Otthonba, akkor csak tedd meg. Ez minden.És az Úr Jézus tudta, hogy keresztre fogják feszíteni; mégis lement a kegyetlen világba, és megpróbált segíteni. Látjátok, ezért emelkedett fel annyi ember szentté az Ő életében. És az Ő hatása, az Ő tanítása mind a mai napig tart. Emberek milliárdjai követik az Úr Jézust - úgy értem, még ha nem is igazán őszinték, tisztelik és követik Őt. És tudják, hogy az Ő tanítása helyes, még ha nem is elég erősek ahhoz, hogy kövessék. Ugyanez a helyzet Buddhával - még ha Buddha már nincs is itt a fizikai szinten, emberek milliárdjai követik Buddha tanítását. Legalább megpróbálják. Vannak, akik követik, és erkölcsileg jóvá válnak, sőt szentté, vagy legalább jó szerzetesek és apácák vagy jó követők lesznek. Szóval, ez nem számít.Ebben a világban minden olyan veszélyes, különösen, ha híres vagy és sokan szeretnek. Akkor mindig vigyáznod kell. Még akkor sem tudhatod, hogy biztonságban vagy-e. Az emberi természetből fakad, hogy féltékenyek. És amikor úgy érzik, hogy veszély fenyegeti őket, hogy elveszítik a hírnevüket vagy a profitjukat, akkor agresszívabbá válnak, és veszélybe kerülhetsz.Sok Mester meghalt. Csak miért? Nem tettek semmi rosszat - csak segítve másokat, hogy a társadalmat tisztábbá, tisztább hellyé tegyék, hogy a világot élhetőbbé tegyék. De mégis meghaltak. Még a világ egy kis szegletében, Âu Lạc-ban (Vietnam) is eltűnt nemrég két vagy három Mester. Akikre emlékszem, azok Huỳnh Phú Sổ Mester és Minh Đăng Quang Mester. Mindketten szent emberek voltak, önzetlenül áldozatot hoztak mindvé- gig, hogy jó dolgokat tanítsanak az embereknek, és csak próbálták kö- vetni a Buddhákat, hogy azt tegyék, amit egy Buddhának tennie kell. Még ha az emberek nem is hiszik el, hogy ez a két Szent Szent volt vagy, Bódhiszattva vagy Buddha, legalább láthatják, hogy semmi rosszat nem tettek. Semmi rosszat nem tettek. Csak jót tettek. De mégis, voltak olyan elemek, amelyek valahol beszivárogtak és valahová besurrantak, amelyek megölték Őket, eltüntették Őket, nyom nélkül. Senki sem találja meg Őket. Senki sem tudja, miért.És emlékezünk Nguyễn Thành Nam Mesterre is, a Nam Quốc Phật, a Nam Quốc buddhizmus, vagyis a kókuszdió buddhizmus alapítójára. Őt is megölték minden ok nélkül - valójában semmi sem ok arra, hogy megöljék Őt. Ő csak békét kért országa népének. Csak szenvedett, hogy látta, hogy az embereknek szükségtelenül, brutáli- san és feleslegesen kell meghalniuk. Így láthatjátok az okot, amiért három Mestert meggyilkoltak - vagy titokban, vagy, mint Nguyễn Thành Nam Mester esetében, nyíltan, néhány tanítványa előtt.Részlet innen: „A tisztelt Kókuszdió Szerzetes - Egy különleges szerzetes viharos élete” A Tisztelt Kókuszdió Szerzetes kalandos élete : A Kókuszdió Szerzetes egy kókuszdiót ajándékozott az Egyesült Államok elnökének, mert ha jobban megnézik, a béke szimbólumát láthatják rajta. A levél, amelyet a Kókuszdió Szerzetes az amerikai elnöknek küldött, egy petíció volt. Azt kérte, hogy Lyndon B. Johnson elnök adjon kölcsön Neki 20 óriási szállító repülőgépet, hogy Őt és tanítványait, ellátmánnyal együtt a 17. szélességi körön lévő demilitarizált övezetbe szállítsa, amely akkoriban Vietnamot két ellenséges félre osztotta. Ott felállítanának egy imapavilont a Bến Hải folyó közepén. Ott fog ülni és imádkozni hét napon át evés és ivás nélkül. A két folyóparton, mindkét oldalon 300 szerzetes imádkozna Vele együtt. Biztosította Lyndon B. Johnson elnököt, hogy ez a terv békét fog hozni Vietnamba. Senki sem tudja, hogy a levél eljutott-e valaha Johnson elnök kezébe, de mindenki tudta, hogy a Tisztelt Kókuszdió Szerzetes soha nem adta fel álmát, hogy békét hozzon Vietnamba.A Law Newspaper szerint [1975] után a kormány nem engedélyezte többé a Kókuszdió Szerzetesnek, hogy vallását gyakorolja. Valamivel később megpróbált elmenekülni az országból, de letartóztatták. 1985-ig nem engedélyezték a hatóságok, hogy a Szerzetes hazatérjen. Abban az időben kevesebb mint 40 kg volt. 1990 májusában, miután tanítványai titokban elhozták Őt, hogy Tiền Giang tartományban, az egyik követője otthonában keressen menedéket, a rendőrség ott találta meg Őt. Nem világos, hogyan történt a két fél közötti összecsapás, de aki meghalt, az a Kókuszdió Szerzetes volt.A gyilkossági ügy után Bến Tre tartomány népbírósága a tanítványait szolgálatban lévő tisztviselőkkel szembeni ellenállás vádjával állította bíróság elé, súlyos büntetésekkel. Ennek az ügynek a részleteit, valamint a Kókuszdió Szerzetes halálát az állami média nem hozta széles körben nyilvánosságra. John Steinbeck írta emlékirataiban: „Amikor utoljára láttam a Kókuszdió Szerzetest, nem búcsúztunk el. Abban a pillanatban letörölt egy ritka könnycseppet a szeméből, de aztán újra elmosolyodott, és felemelte a kezét, hogy az ég felé mutasson, ahol Ő élt”.
Ez mindenkit meg kellene, hogy ijesszen, aki valóban jó dolgokat tesz, vagy szereti a világ embereit, és megpróbálja megvédeni őket, vagy segíteni őket, hogy az igaz, szent és nemes Tanítással megszabadítsák a lelküket.Photo Caption: Kapcsolódás a jó szomszédokhoz kedves üdvözléssel